Az információs javakról itthon elég keveset beszélünk, örvendetes, ha valaki nekiáll a témának. Ebben a tanulmányban a szabad szoftverek lehetőségeit és az ösztönzőket veszi számba Siklós Balázs. Aki hajlandó huszonöt oldal erejéig kicsit jobban elmélyedni a miértekben, ennél jobb lehetőséget magyarul nem talál.
Az elemzés egyébként röviden, de szépen foglalja össze azt, amit témában írtak.
Az egyetlen megjegyzésem, hogy az implementációs költségekből eredő hálózati hatás súlyát talán nem vette kellően figyelembe. ( ezt mintha általában alábecsülnék). Igaz, erről inkább csak specifikus (pl ERP) piaci elemzések vannak, azok viszont elég ilyesztő 90% feletti értéket mutatnak.
Főleg emiatt kételkedem a szabad szoftverek sikerében rövd távon, de ne legyen igazam.
Ajánló
2007.04.05. 19:46 | gattodire | 2 komment
Címkék: ajánló szoftver szabad
· 1 trackback
A bejegyzés trackback címe:
https://infoeco.blog.hu/api/trackback/id/tr1955098
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: cyber security courses london 2019.01.17. 20:14:26
SÁFRÁNY - Valódi Sáfrány
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Caracalla 2007.04.05. 21:18:00
Nagyon érdekes a tanulmány, de az elejével vannak gondok. Igazából nem akarom túl hosszúra nyújtani, de egyrészt a szoftver fő védelme nem a szabadalom, másrészt és emiatt az algoritmus, ötlet, stb. nincs védve. Az Egyesült Államokban szabdalmazhatóak egyes szoftverrel megvalósított funkciók is. Az ugyanakkor igaz, hogy az első védelmi forma szabadalom volt, de világméretben is a szerzői jog/copyright győzedelmeskedett. És mondjuk az is kétséges, hogy az eredmény alapján egyértelműen újra lehet-e írni egy szoftvert. Mondjuk mind a másfél millió kódsort. A szabadalmi és a copyright védettségnek egyébként egyéb különbségei vannak, pl. regisztráció kérdése, de ez tényleg messze vezetne.
A copyleft jóval több, mint a forráskód közzétételének kötelezettsége. Mát alapvetően az open source a 4 szabadságban belefoglalja a forráskód elérhetővé tételét. A copyleft ezzel szemben azt jelenti, hogy a copyleftes program felhasználásával készült származékos mű (a fejlesztett változat) azonos licensz alá kell kerüljön. E miatt nevezte Bill Gates a GPL-t ráknak. Mondjuk én személy szerint a jogi oldalát vágom inkább, és ezért a fentiek eléggé zavarnak.
Még ami eszembe jutott, hogy az elején a pontok kicsit összecsapottak. Egyrészt a hierarchia alapkérdése az open sourcenak (opensource.mit.edu/papers/demillecocq.pdf, közgazdasági jellegű elemzés, nekem jónak tűnik, de laikus vagyok), másrészt célja az open source-nak a piaci siker? Egy blogger írta valahol (sajna a link elveszett már) hogy a látencia az egyik erőssége: kibírja piaci siker nélkül is, mert nem kell béreket fizetnie.
Ja még annyit, hogy a dolog érdemi része tényleg izgalmasnak tűnik, és nem lehúzni akartam, de az elején fájó, alapvető tévedések vannak benne. Egyébként jó lenne, ha valaki írna erről egy magyar áttekintést, hogy mi is a nyílt forráskódú szoftver.
A végére egy kérdés: nem minden szoftver közjószág a természete szerint? És csak mesterséges (jogi) akadályok teszik különbözővé a kettőt? (Mármint egy kenyeret fizikai képtelenség, hogy ketten egyenek meg, másrészt az autópályán is szednek útdíjat, nem?)
A copyleft jóval több, mint a forráskód közzétételének kötelezettsége. Mát alapvetően az open source a 4 szabadságban belefoglalja a forráskód elérhetővé tételét. A copyleft ezzel szemben azt jelenti, hogy a copyleftes program felhasználásával készült származékos mű (a fejlesztett változat) azonos licensz alá kell kerüljön. E miatt nevezte Bill Gates a GPL-t ráknak. Mondjuk én személy szerint a jogi oldalát vágom inkább, és ezért a fentiek eléggé zavarnak.
Még ami eszembe jutott, hogy az elején a pontok kicsit összecsapottak. Egyrészt a hierarchia alapkérdése az open sourcenak (opensource.mit.edu/papers/demillecocq.pdf, közgazdasági jellegű elemzés, nekem jónak tűnik, de laikus vagyok), másrészt célja az open source-nak a piaci siker? Egy blogger írta valahol (sajna a link elveszett már) hogy a látencia az egyik erőssége: kibírja piaci siker nélkül is, mert nem kell béreket fizetnie.
Ja még annyit, hogy a dolog érdemi része tényleg izgalmasnak tűnik, és nem lehúzni akartam, de az elején fájó, alapvető tévedések vannak benne. Egyébként jó lenne, ha valaki írna erről egy magyar áttekintést, hogy mi is a nyílt forráskódú szoftver.
A végére egy kérdés: nem minden szoftver közjószág a természete szerint? És csak mesterséges (jogi) akadályok teszik különbözővé a kettőt? (Mármint egy kenyeret fizikai képtelenség, hogy ketten egyenek meg, másrészt az autópályán is szednek útdíjat, nem?)
gattodire · http://infoeco.blog.hu 2007.04.05. 23:37:41
Kössz a hozzászólást és a pontosítást is. Bevallom az elejét, a definíciókat csak átfutottam. A második fele az ami inkább érdekelt.
Terveim szerint, legalábbis közgazdaságilag, kicsit körüljárom a témát.
A szoftver viszont nem közjószág.
ebből a két feltételből
1.) A jószág (termék, szolgáltatás) költsége nem függ a felhasználók számától.
2.) Nem kifizetődő kizárni azokat a felhasználókat, akik nem fizetnek érte.
Csak az elsőnek felel meg
Terveim szerint, legalábbis közgazdaságilag, kicsit körüljárom a témát.
A szoftver viszont nem közjószág.
ebből a két feltételből
1.) A jószág (termék, szolgáltatás) költsége nem függ a felhasználók számától.
2.) Nem kifizetődő kizárni azokat a felhasználókat, akik nem fizetnek érte.
Csak az elsőnek felel meg
