Mi is az a hálózati hatás?
Egy klasszikus közgazdasági jószág esetén a kereslet törvénye szerint a csökkenő árak egyre nagyobb keresletet jelentenek egy adott termék számára. Ezt az alapvető igazságot rúgja fel a hálózati hatás az információs javak esetén. Ha egy információs jószág értéke csak a többi felhasználó vagy termék számától függ, akkor a hálózati hatás értéke 1 és a fogyasztói értékelés így néz ki (ábra). Az ilyen jószágot már egyenesen hálózati jószágnak nevezzük.
Természetesen hatásról beszélünk, a legtöbb információs jószágra vonatkozó hálózati hatás 1-nél általában kisebb, a hálózati jószág viszonylag ritka madár (bár egyre több van belőle). Ahogy az ábrából is látszik, a hálózati javak fogyasztói kereslete gyökeresen különbözik a többi közgazdasági jószágtól. Gyorsítja egy termék keresletének a felfutását, csökkenti a piac rugalmasságát, sőt megmerevíti a piaci erőviszonyokat. A piacra lépő újdonságoknak illetve új szereplőknek az esélyei így lecsökkennek, a verseny lanyhul. Ez pedig lehetőséget ad a piacvezető vállalatnak a késlekedés vagy a hibák korrigálására különösebb veszteség nélkül is. A modellek szerint egy tisztán hálózati jószág piacán
egy (mondjuk ötödik) újjonan belépő szereplő legfeljebb néhány százalékos piaci részesedést érhet el, és eddig ezt a tapasztalatok sem cáfoltak meg.
Hálózati hatás a különböző információs javak között
A klasszikus példa a hálózati hatásra a kommunikáció világából származik. A telefon. A telefon hasznossága a fogyasztó számára nyilvánvalóan csak a többi belépett felhasználó számától függ. Egy telefonvonal semmit nem ér, 5, 100 vagy 2 millió telefonon elérhető ismerős, mind egyre nagyobb értéket jelent az egyes felhasználónak. A hálózati hatást a kommunikációs cégek nagyon is kihasználják. A piacvezető mobilszolgáltató éppen emiatt különbözteti meg legtöbb csomagjában a hálózaton belüli és a más hálózatokba menő hívásokat. Bár látszólag ez a szolgáltató felhasználóinak kedvez (ez igaz, a kedvező tarfákkal bezárja a felhasználókat a hálózatba), de nem csak miattuk, legalább annyira a többi szolgáltató ügyfeleinek, és a potenciális belépőknek jelent vonzerőt, hiszen (elméletileg) több ismerőst hívhatnak majd kedvezőbb tarifával. A számukra hátrányos hálózati hatás csökkentése miatt a legkisebb mobilszolgáltató éppen fordítva csinálta. Egyforma (flat rate) hívásdíjakat szabott meg legtöbb tarifacsomagjában (főleg az indulásnál).
A szoftverek esetében a hálózati hatás többrétegűen működik. Az elsődleges hatás az implementációs (tanulási, probléma megoldás) költségekből ered. Minél többen használnak egy szoftvert annál könnyebb segítséget találni egy problémára, vagy megtanulni a szoftver használatát. A másik hatás az egymásra épülő szoftverek közötti kölcsönhatásból fakad. Egy operációs rendszer teljes költsége nem kizárólag az operációs rendszer, de majd minden arra épülő alkalmazás költségét is jelenti, és fordítva: ha egy új szofver a régi operációs rendszeren nem fut, váltáskor annak a költségével is számolhatunk. (erről még bővebben fogok írni). Ez a másodlagos hatás az operációs rendszerek esetén a legerősebb nyilván, de minden egymásra épülő szoftvernél jelen van. A hálózati hatás értékét tovább növelhetii a nyitott vagy zárt (kompatibilis, nem kompatibilis) szoftverek. A piacvezető (főként monopolista) a zárt (nem kompatibilis), az újdonsült piacra lépő a nyitott, kompatibilis szoftverekben érdekelt.
A kultúrális vagy élmény -javaknál a hálózati hatás szerepe a többiekhez képest jóval gyengébb. Bár kedvenc együttesünk cd-jét részben az előző albumok nyújtotta élvezet alapján vásároljuk meg, ha az utolsó pocsék lett, azért könnyen lemondunk róla. Fincher filmjeire odafigyel a rajongó, de a neve önmagában még nem garancia a kasszasikerre. Van azért a kultúrális információs javak között is jó példa a hálózati hatásra: a filmsorozatok. Azok között is az úgyn. "serialized drama" műfaja az, ahol erősen jelentkezik. Ilyen sorozat, hogy csak a most futók között válogassunk, a Lost, a 24 vagy a Hősök is. Az SD sorozatok epizódjai ugye önmagukban nem sokat érnek az előzmények ismerete nélkül, viszont a sorozatokra rákattant nézők egy rosszabbul sikerült rész után sem hagyják abba, hiszen rengeteg megválaszolatlan kérdésre szeretnének választ kapni. A hálózati hatás itt időbeli, az újjonan belépő fogyasztók számára nem jelentkezik, ezért a fogyasztók számára követlenül nincs hatással. A hálózati hatás viszont a már belépett fogyasztónak nagyon is erősen jelen van.
A hálózati hatás a weben a kezdetektől létező jelenség volt, gondoljunk pl. a fórumokra. Igazi forradalma azonban a web2-vel kezdődött. Sőt! A web2-őt, legalábbis közgazdasági értelemben, éppen a hálózati hatás brutális ereje különbözteti meg attól, ami előtte volt. A hálózati hatásra épül gyakorlatilag az egész "user added" tartalomipar. Csak vele értelmezhetők a social network-ök, nagyrészt a Youtube, vagy a Digg sikere, általában a web2 gazdasági logikáját nehéz értelmezni nélküle .
A legtisztább példa, a social network, a modellek élő bizonyítéka, hiszen értéke csak és kizárólag a felhasználók számától függ, minden egyes belépett felhasználó növeli a hálózat értékét a többiek számára. Nem tudom a social network-ök menedzserei mennyire vannak tisztában azzal, mit jelent ez a cégük számára, de nem árt, ha belemélyednek, sok meglepetéstől kímélhetik meg magukat.
Végül egy kérdés a webes üzletágban dolgozókhoz! Mennyire használod ki munkád során a hálózati hatást? Nagyon kíváncsian várom a válaszokat!
