infoeco

Később akartam ezt a témát boncolgatni, de egy szerintem felettébb ostoba post kapcsán ez lett a közbeszéd tárgya éppen. Hát beszéljünk róla most. Arról, hogy miért is nem fog a Microsoft kimúlni belátható időn belül! Az indoklásban szabad szoftverekkel, implementációs költséggel, hálózati hatással, szóval minden földi jóval fűszerezve.

A Microsoft úgy tizenöt éve gyakorlatilag monopólium az operációs rendszerek piacán, és egy ilyen hosszú ideig tartó monopóliumot illik megmagyarázni. Van is egész könyvtárra rúgó magyarázat, mindenféle szemszögből, statisztikai adatokkal, és modellezve, újságcikkek ezreiben és anitröszt peranyagokban. Most csak arra térünk ki, amire tudunk, egy egyszerű modell keretein belül.

Sarkítva az operációs rendszerek piacát, szűkítsük két szereplőre a Windowsra és a Linuxra a játszmát, úgy is ezt teszik általában. A szűkítés annyiban könnyíti meg az elemzést, hogy a szabad szoftver Linux esetén nem kell árazással, megtérüléssel és hasonlókkal szöszölni, koncentrálhatunk a fogyasztókra, magunkra. Az MS monopóliumának egyik leglényegesebb oka ugyanis mi vagyunk, a fogyasztók. Ha egy ingyenesen beszerezhető alternatíva, versenyképessége ellenére sem tud évek alatt néhány százaléknál több fogyasztót meghódítani, azt nem lehet csak ördögi praktikákra, vagy a marketing hiányára fogni, ott mi is ludasak vagyunk valahol.

Az egyszerűség kedvéért tekintsük az operációs rendszerek piacát tiszta monopóliumnak, ahol csak egy legény van a gáton. Erre a piacra lép be a fogyasztók számára ingyenes versenytárs a Linux, aminek elméletileg gyorsan meg kellene törni a monopóliumot (azonos minőséget feltételezve). Számítsuk most bele a fogyasztói költségekbe az operációs rendszer implementációs költségeit is, beleértve a tanulás, a termeléskiesés kötségeit (a rá épülő alkalmazások hasonló költségeit, és a kompatibilitást most nem is feszegetjük). Forintosítani persze nehéz, hiszen senki sem egyforma kézségekkel, számítástechnikai ismeretekkel vág neki egy új szoftver megtanulásának, a power usertől egészen Manci néniig, akinek a számítógép nem könnyebbség, hanem maga a rettegés oka, széles a paletta. Redukálva a problémát: vizsgáljuk meg azt a pontot, amikor az implementációs költségek az átlagos felhasználónak éppen megegyeznek a monopolista szoftver árával! Etttől a ponttól ugyanis a felhasználónak nem éri meg ingyenes szabad szoftverre váltania. Ugyanott van. Ha az implementációs költség még magasabb, akkor meg egyáltalán nem éri meg.

Akkor most nézzük más oldalról a helyzetet. Bár a windowst használja a világ 93% százaléka, csak kb ötvenvalahány százaléka fizet érte. A maradék 40% lopja.
Mennyivel is károsítja meg ez a Microsftot? Az MS ugyan monopólium, de nem eszerint árazza a termékeit, igaz nem is piackiszorító árat alkalmaz. Az ingyenes Linuxal ez egyébként sem lehetséges. Viszont ezen az áron is van egy elég tekintélyes fogyasztói réteg, akik nem fizetnék ki a Windowst. Ők a Microsoft számára elérhetetlenek, tehát érdektelenek is! Akkor is, ha illegálisan használják a szoftvert.

A 0ár-diszkriminációs stratégia

Kivéve akkor, ha ezek a fogyasztók hasznot hajtanak. Mondjuk az implementációs költségek csökkentésével. Bizony. Pisti az illegális windowst futtató kamasz segíthet anyunak apunak, akár a szomszédoknak is megoldani a számítástechnikai  problémákat, tanácsokat adni. Pisti így az illegális kópia áránál akár jóval több hasznot is hajthat a Microsoftnak. És itt kapcsolódik össze az implementációs költség a hálózati hatással. Az illegális használók veszteséget nem jelentenek, de az implementációs költségekből eredő hálózati hatás miatt minden fogyasztó implementációs költségét csökkentik. A valóságban persze sok olyan felhasználó van, aki tudna fizetni, de az MS-nak kockázatos ezt a határt feszegetnie, hiszen fordítva is érvényes. Ha sok olyan felhasználót zárna ki a zaklatással aki nem tud, vagy nem hajlandó fizetni, azzal a versenytársat erősíti a fenti logika szerint. A bevétel most talán kisebb mint a lehetséges maximum, de a versenytársakat hosszú távra kizárja a piacról, hiszen még az ingyenes szoftverek számára sincs potenciális piaci rés.

Paradox, de a Linuxnak csak úgy lenne esélye a közeljöbőben, ha a BSA tökéletesen működne, és mindenkit rákényszerítene a legális szoftverekre, akit tud. Jelenleg nem is látok más lehetőséget a változásra. A Microsoft árnyéka nem lett kisebb és még sokáig ott is fog lebegni az IT ipar felett. Talán csak az iparág nőtte ki magát az árnyék alól kicsit.