Triviális dolgokkal kezdjük, csupa idegesítően egyértelmű kérdéssel és válasszal, de a későbbi félreértések elkerüléséhez tisztázni kell ezeket is.
Mit tekintünk információs jószágnak?
Gyakorlati oldalról közelítve, film, zene, könyve, újság, szoftver, és az egész web ide tartozik. Elméletileg ennél sokkal nehezebb a meghatározás. Az információ gazdasági értékét sokféleképpen meghatározhatjuk, de általános szabály, hogy csak egy bizonyos kötegelt (összevont) információ mennyiségtől forgalomképes, vagy értékelhető egyáltalán. Nem értékesíthető 1 perces mozifilm, egy dalos cd, vagy két oldalas könyv, nyilván.
Az alábbiak az információs javak kritériumai.
A közvetítő: Az információs termék önmagában nem forgalomképes. Mivel értékét egyezményes jelek adják, ezeket a jelek csak valamilyen hordozón, közvetítőn, keresztül fizikai formában kifejezhetőek. Ez lehet papír, élőbeszéd, compact disc, internet stb. Ezeket a kommunikációs eszközöket nevezzük együttesen médiának. Az információs termékek tehát nem eladhatók, vásárolhatók vagy őrizhetők meg csak valamely közvetítő eszköz segítségével.
Egyediség: A közgazdasági könyvek által leírt tökéletes, versengő piacokon forgalmazott javakat homogénnek tekintjük. Mivel az információs javak értékét egyezményes jelek ill. azok kombinációi adják meg, az információs termék nem lehet homogén, hiszen a legkisebb eltérés is egyedivé teszi. Ezért az információs javak piaca valamilyen fokon mindig a monopóliumok irányába mutat.
Tapasztalati jószág: Az információs terméket meg kell ismerned, hogy tudd mi az, de ez sok esetben ez az ismeret már egyenlő az információs termékkel magával.
Magas fix költség: Az információs terméknek jellemzően magas fix költsége, de alacsony (egyes esetekben elhanyagolható) változó költsége van. (érthetőbben : egy filmet elkészíteni milliárdokba is kerülhet, a film egy DVD másolatának a költsége fillérekbe kerül)
Kötegelés: Az információ a legtöbb esetben a tapasztalati probléma miatt egyedül nem forgalomképes, ezért más információkkal együtt „kötegelve” értékesítik. pl: könyv, cd stb.
Minden amit az információs javakról mondani lehet, ezekre az alapvető vonásokra vezethetők vissza.
Alapok
2007.03.11. 17:57 | gattodire | 2 komment
Címkék: alapozó
· 1 trackback
A bejegyzés trackback címe:
https://infoeco.blog.hu/api/trackback/id/tr945417
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Http://Www.twitter7.com 2019.02.24. 23:38:40
150-141 - aeon flux
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Latanius 2007.03.23. 08:00:29
1 perces mozifilm tényleg nincs... De a youtube pl. nem valami ilyesmi? Eladni ugyan nem lehet a hagyományos módon, de épp azért, mert olyan kicsi az értéke, hogy már a boltba tett kirándulás is túl nagy befektetés a hasznához képest, akkor is, ha ott már ingyen adják. Úgy viszont, hogy csak egy klikk neten, rendszeresen fogyasztják az ilyeneket.
Jó a blog egyébként :) Hiánypótló a két véglet ("utáljuk a kiadókat" és "üldözzük a kalózokat") között... Csak így tovább!
Jó a blog egyébként :) Hiánypótló a két véglet ("utáljuk a kiadókat" és "üldözzük a kalózokat") között... Csak így tovább!
gattodire · http://infoeco.blog.hu 2007.03.23. 19:50:29
Így van. Lefordítva: a youtube-on az egyperces video hasznossága már nagyobb mint a tranzakciós költséged(odakattintasz). De ez a közvetítő (youtube) költséghatékonyságából adódik, nem a termékből.
Tudom nem könnyű kettéválasztani az információt a közvetítőtől, mert a fejünkben egyként kezeljük, de a megértéséhez szükség van rá.
Tudom nem könnyű kettéválasztani az információt a közvetítőtől, mert a fejünkben egyként kezeljük, de a megértéséhez szükség van rá.